Három meglepő és vicces történet a siófoki éjszakából

Most megismerkedhetsz az aligai betyárokkal, megtudhatod ki az az Elek és, hogy mik a party-labdázás játékszabályai. Végül pedig hallhatsz egy hősről, aki új értelmet ad az árkon-bokron kifejezésnek!

A következő sztorik olyanoktól származnak, akik visszatérő vendégei hazánk nyári fővárosának, Siófoknak. Őket kértem arra, meséljék el legvadabb élményeiket, legemlékezetesebb pillanataikat balatoni nyaralásukról!

Az első történet szereplői Máté (21) és becenevén (a focista után szabadon) Totti (22), minden évben Balatonaligán nyaralnak, és ilyenkor többször ellátogatnak a siófoki sétányra is. Rendszerint az utolsó vonattal szoktak utazni. Az ő sztorijuk egy ilyen vonatozásukat eleveníti meg:

Totti & Máté: „Tavaly történt, hogy a híres aligai betyárok elszabadultak a Balatonnál. Úgy néztek ki az esték, hogy Aligán a nyaralóban délutántól ment az iszogatás, hangulatkeltés. Nyolc fiú, őrült az összes, minden poénra rá tudnak rakni kettő másikat, bohóc társaság. Egy este, mikor már kellőképpen felfokozott hangulatban voltunk elindultunk, hogy belevessük magunkat az éjszaki életbe Siófokon. Tudni illik, hogy a társaság imád énekelni. Már a vonatállomásra menet ment a dáridó, de igazán csak a vonaton indult be a buli. Ahogy felszálltunk a szerelvényre rá is zendítettünk a „Már mi nálunk babám...” kezdetű kedvenc dalunkra. Nagy örömünkre az egész vagon, majd az egész vonat követte a példánkat, harsogva énekelte a vonat a jobbnál jobb dalokat. Talán Freddie Mercury-nak is köszönhetően a „Tavaszi szél” szólt a legjobban, valami fenomenális volt. A kalauz persze nyakát behúzva ment, nem is merte kérni a jegyeket, főleg, hogy ordítottuk, hogy ingyen utazunk. A hírünk megelőzött minket, ugyanis Siófokra érkezve rohamrendőrök vártak minket. Szerencsére különösebb atrocitás nélkül megúsztuk a dolgot, az éjszaka során pedig egy hatalmasat buliztunk.”

A következő sztori Elekről, a party-labdáról szól, amit a most 22 éves Emma mesélt nekem:

Emma: „Egy vagy két éve már, hogy a Balatonszepezden töltött osztálykirándulás után nekünk nem volt elég a jóból. Elhatároztuk, hogy négyesben, két fiú és két lány, átmegyünk Szabadifürdőre és ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Útközben, vagy a strandon, nem is emlékszem már pontosan, de találtunk egy színes, csíkos labdát. Valamiért nagyon megörültünk neki. Annyira, hogy el is neveztük Eleknek, a party-labdának. Játékszabályokat találtunk ki, amiknek az volt az alapja, hogy Eleknek mindenhol velünk kell lennie. Ezért egyik este, mikor Siófokon buliztunk, Eleket is magunkkal vittük. Az egyik bárban táncoltunk félőrültek módjára, közben pedig egymásnak dobáltuk a party-labdát. Ha jól emlékszem néhány holland fotózkodni kezdett vele… Nagyjából ezek az utolsó emlékeim vele kapcsolatban. Reggelre Eleknek nyoma veszett. Gondoltunk rá, hogy facebookon szervezünk egy mentőcsapatot a keresésére, de aztán elvetettük az ötletet.”

Harmadik történetünk mesélője Oszkár (26), aki a mai napig gyakori vendég a siófoki éjszakában. Egy barátjáról mesél, aki nem ismert legyőzhetetlen akadályt, ha a hőn szeretett siófoki vasútállomásról volt szó. Íme:

Oszkár: „Siófok, szalonspicces baráti kör. Egy barátom kitalálta, hogy elmegy vadászni, nem ragad le velünk egy helyen, mert az nem menő. Elindult tehát hódítani. Közben mi figyeltük az időt, hogy mikor indul a vonat. Ő nem így tett, mivel még nálunk is többet ivott. Lassan indulnánk, de ő sehol sincs, a telefonját nem veszi fel. Menni kellett, ezért indultunk az állomásra. Ekkor visszahívott minket. Kérdeztük hol van, erre kábé olyan válasz érkezett, hogy itt. Majd megkérdezte, merre van az állomás. Mivel nem tudtuk, merre van, azt tanácsoltuk neki, hogy csak menjen egyenesen, pont ott lesz a vasútállomás. Ő így is tett, de mivel szó szerint értette a dolgot, minden útjába kerülő akadályt átmászott. Egy-két kerítés, hotel udvar, parkoló, veteményes, villanypózna leküzdése után megjelent a mozgó vonaton. Azt hittük lemaradt, de egyszer csak ott sétált a kocsiban és mereven előre nézett. Szóltunk neki, hogy mi lennénk azok, akiket keres, és hazaértünk egyben.”

Szerencsére mindhárom történet jól végződött, és a mai napig jót nevetnek az eseményeken a most olvasott történetek szereplői. Neked milyen sztorid van a Balatonról?

Ha nyaralásod során bármi gond adódna:

RENDŐRKAPITÁNYSÁG SIÓFOK

Cím: 8600 Siófok, Sió u. 12-20.

Postacím: 8601 Siófok, Pf.: 27.

Tel./Fax : +36 84 519 150

Bűnügyi jelzések fogadása: +36 84 519 152

E-mail: siofokrk@somogy.police.hu

Bakos Csenge Manjari